Nehéz pontosan megmondanom, hogy mikor kerültem kapcsolatba Hayao Miyazaki munkásságával. Talán akkor, amikor 25, 30 évvel ezelőtt az egyik unokatestvéremet látogattam meg, aki egy rajzfilmet nézett a számítógépén a szobájában.( Felirattal, mert a Totoro 1988-ban jelnt meg, de magyarul csak 2007-ben ). Ez az unokatestvérem jóval fiatalabb nálam, és...
New World Bandái - Gangs of New World
Különleges könyvvel sikerült a könyvtáramat bővíteni.
Sehol sem mutatták atlaszok, sem térképek, vagy a google maps a helyet. A legenda az átlátszó ajtóról csendben terjedt a városban. 37 millióan éltek a világ legnagyobb metropoliszában, de csak kevesen ismerték az ajtó rejtekhelyét.
Kétségtelen tény, hogy a modern ember "belefullad" az őt körülvevő tárgyi világba.
Ezeket a képeket Osakában készítettem az osakai várkastélyról, ami teljesen úgyanúgy néz ki ma is, mint az új "Sógun" című filmsorozatban, aminek a története az 1600-as évek fordulóján játszódik Japánban. Ezek a várfalak, hidak, épületek négyszáz évesek. Volt a filmsorozat második részének a végén egy jelenet, amikor a portugál hajóskapitány mondja...
Az "Agymanók" (eredeti címén Inside Out) című animációs film a Pixar stúdió egyik legmeghatározóbb alkotása, amely egyedi módon közelíti meg az emberi érzelmek működését. Az egyik legjelentősebb és legemlékezetesebb eleme a filmnek az emlékgömbök koncepciója. Ezek a gömbök nemcsak a történet szimbólumai, hanem fontos eszközök is, amelyek a film...
Ahogy sokan tudják, Hamvas Béla - "Olbrin Joachim csodálatos utazása" című novellája az egyik kedvenc irodalmi művem. Ha a következő életemben filmrendező leszek, akkor biztos vagyok benne, hogy scifit készítek belőle. Nincs szükségem forgatókönyvre, tökéletesen megfelel Hamvas novellája. Szerintem a siker garantált, főleg ha a filmipar színvonala...
A szöveges feladat a következő:
Wim Wenders - Tökéletes napok (filmkritika, vigyázat spoiler)
Luca nap, december 13-a, egyike a legkülönlegesebb téli ünnepeknek Magyarországon, amelyhez számos népszokás és babona kapcsolódik. Eredetileg Szent Luca tiszteletére tartották, de a néphagyományokban gyakran a varázslás, a jóslás és a gonosz elleni védekezés napjává vált. A legismertebb szokás a Luca szék készítése, amelyet Luca-napján kellett elkezdeni, és karácsonyig minden nap dolgoztak rajta. A kész székre állva állítólag felismerhetővé váltak a boszorkányok a templomban.
Másik fontos hagyomány a termékenység- és időjóslás. Luca napi búzát ültettek, amelynek karácsonykor zöldellnie kellett; ez jelezte a következő év bőséges termését.
A lányok számára a nap a férjjóslásról is szólt: Luca cédulákat írtak 12 férfi nevével, és mindennap egyet kidobtak, így karácsonykor megtudhatták, ki lesz a jövendőbelijük.
Bár sok szokás ma már csak emlék, Luca nap továbbra is különleges része a magyar népi kultúrának.
"Az ember születése pillanatában hal meg akkor is, ha ez a pillanat nyolcvan évig tart."
(Hamvas Béla)
"Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása."
(Fekete István)
"A szabadság nem az, hogy azt tehetem, amit akarok, hanem hogy nem kell megtennem azt, amit nem akarok."
Popper Péter könyvei itt találhatók.
"Aki uralkodik önmagán, szabadabb, mint az, aki másokon uralkodik."
Marcus Aurelius elmélkedéseit itt lehet elolvasni.
"Az emberi szabadság abban áll, hogy képes választani a sorskényszerek között."
Szondi Lipót magyar pszichoanalitikus könyve itt található
"A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem."
Szent-Györgyi Albert könyve itt található.
Kolumbusz és utódai nem csupán felfedezők voltak, hanem olyan hódítók is, akik kegyetlen eszközökkel rabolták ki Dél-Amerika őslakos népeit. Bár az arany és ezüst elhozta Európa számára a gazdagságot, ennek ára a helyi kultúrák pusztulása és a kontinens hosszú távú elszegényedése volt. Dél-Amerika kincseinek elrablása a mai napig érezhető következményekkel jár, és egy olyan időszak sötét örökségét hordozza, amikor a gyarmatosítás és az erőszak volt az újvilág felfedezésének valódi mozgatórugója. A folytatás itt olvasható.
Santorini az Égei-tenger déli részén található, és része a Kykládok szigetcsoportjának. Az ősi Théra szigeten élt a minószi civilizáció, amely Kréta szigetéről is híres volt. A szigeten egy hatalmas vulkán működött, amely i.e. 1600 körül az egyik legnagyobb ismert vulkánkitörést produkálta az emberiség történelmében.
A vulkánkitörés következtében a sziget nagy része megsemmisült, és hatalmas cunamit váltott ki, amely valószínűleg súlyos károkat okozott a minószi civilizációban, különösen Kréta partvidékein. A vulkánkitörés hatása messzire elért, és a minószi kultúra hanyatlásához is hozzájárulhatott. A folytatás itt olvasható.
Gyakran fellángol a vita a "táborok" között, hogy államalapító Szent István királyunk a vele szemben álló "pogány" ősmagyarságot leverve valóban jót tett-e a magyar néppel, vagy akkor semmisült meg a magyarság valódi kulturális arculata, talapzata. Meddő viták végtelen sora alakul ki rendszeresen a témával kapcsolatban, és mindenki magának tartja az igazat.
... hogy mi az igazság, talán már soha nem fog kiderül, de érdekes gondolatok merültek fel bennem a Japán utazásom kapcsán.
Magyarország történelme és Japán történelmi eseményei között elgondolkodtató párhuzamokat fedeztem fel. Itt lehet elolvani.
Japán kulturális fejlődése egyedülálló a világon, hiszen egy olyan ország történelméről beszélünk, amely évszázadokon át képes volt megőrizni identitását, miközben időről időre inspirációt merített külső hatásokból. A szigetország földrajzi elzártsága, politikai rendszere és a helyi tradíciók iránti mély tisztelet mind hozzájárultak ahhoz, hogy Japán sajátos utat járjon be.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen élmények értek Japánban, akkor legyél a Holdbárka holdudvarának tagja és elolvashatod az útibeszámolómat itt: Én vagyok Japán
"Az a meglátásom, hogy általánosságban a "nyugati" társadalmainkban teljesen téves kép él a mai Japánról, a japán társadalomról és kultúráról. Ne értsen félre senki, nem akarom kikiáltani magam Japán szakértőnek egy utazás okán, de alkotó emberként teljesen másképpen éltem meg Japán érintését.
Egész életemet végigkísérte Japán. Beszüremkedett a mindennapjaimba, ezernyi árnyalatban szőtte be magát a lelkembe és azt gondoltam, hogy ezzel mindenki így van, mert Japán ereje így hat egy globalizált világban. Aztán az 50. születésnapomon óriási meglepetés ért, kaptam egy ajándékot a feleségemtől. Két repülőjegyet, hogy valóra váljon egy közös álmunk, Japánba utazni."
A Japánról szóló élménybeszámolóimat itt lehet elolvasni a Holdudvaromhoz tartozóknak: "Én vagyok Japán"
Bár a víz az élet forrása, hatalmas pusztító erővel is bír. Az árvizek, cunamik és viharok olyan katasztrófákat okozhatnak, amelyek mindent elsöpörnek, ami az útjukba kerül. Az emberi civilizáció gyakran tehetetlen a víz elemi erejével szemben. A víz ereje emlékeztet minket arra, hogy bár a víz nélkülözhetetlen az élethez, tisztelettel kell bánnunk vele. Az egyensúlyra való törekvés és a víz tisztelete kulcsfontosságú ahhoz, hogy a pusztító erő helyett az életadó szerepét élvezhessük.
"Azok, akiket a nyári forróság kínoz, az őszi teliholdra áhítoznak:
Meg se ijednek a gondolattól, hogy közben életük száz napja örökre elmúlt."
Buddha
Az első világháború idején, 1916-ban Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be először hivatalosan a nyári időszámítást, hogy energiát takarítsanak meg a háborús erőfeszítések érdekében. Az Egyesült Királyság és más országok is követték ezt a példát, mivel az energiaforrások megóvása kiemelt jelentőségű volt. A második világháború alatt szintén alkalmazták a nyári időszámítást több országban.
Az arany fontos szerepet játszott az 1848–49-es magyar szabadságharcban, különösen pénzügyi, gazdasági és hadászati szempontból. Az arany mint nemesfém kulcsszerepet töltött be a háború finanszírozásában, az új magyar kormány pénzügyi stabilitásának biztosításában, valamint a fegyverkezési és hadfelszerelési költségek fedezésében.
Az arany jelentősége a szabadságharc idején elsősorban abban rejlett, hogy a magyar kormány pénzügyi stabilitásának alapjául szolgált. Az újonnan létrehozott magyar kormány, amely Kossuth Lajos vezetésével alakult, komoly kihívásokkal nézett szembe a pénzügyi rendszer kialakításában. A háborús kiadások fedezéséhez és a hadsereg fenntartásához hatalmas mennyiségű pénzre volt szükség.
A C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS üstököst Magyarországon 2024. október végéig lehet megfigyelni, bár a fényessége csökkenőben van. Október közepén az üstökös a Serpens és Ophiuchus csillagképek között halad, az esti égbolton lesz látható naplemente után.
A legjobb észlelési lehetőséget október 20-án vasárnap este kínálhatja. 7 órától lesz majd érdemes a nyugati eget figyelni, ahol a Marfik csillagot kell megkeresnünk. A 24 fokos magasságban lévő üstökös kevesebb mint 1 fok távolságra lesz a csillagtól fölfelé, így egy távcsővel egyszerre láthatjuk a fehér színű csillagot és fölötte a csóvás üstököst.
Mivel aznap a hold csak 10 perccel 7 után fog felbukkanni a horizonton, ezért rövid ideig holdfénymentes, sötét éjszakán gyönyörködhetünk az év eddigi legfényesebb kométájában.
Novemberben tovább távolodik a Földtől, így a fényessége 4 magnitúdó alá csökken, de még akkor is látható lesz az északi féltekén naplemente után.
A maja mitológiában Huracán, a hurrikán istene, az egyik legfontosabb alak, aki a teremtéshez és a pusztításhoz kapcsolódik. A neve eredetileg azt jelenti: "egylábú" vagy "egylábú vihar", ami a hurrikán forgó, pusztító természetére utal és valószínű, hogy a forgószél, tornádó földet érő hosszú lábára, tölcsérére, a vortexre vonatkozik. A tornádó olyan, mint egy az égből födre nyúló láb, ami folyamatosan halad és rombol a természetben. Huracán volt az isten, akit a maja teremtésmítoszokban a viharok, szélviharok és árvizek okozójának tartottak.
Az időjárás változékonysága mindig is központi szerepet játszott az emberiség életében. A napsütés, a szél, a viharok és az eső nem csupán meghatározzák a napi teendőinket, de komoly hatással vannak mindennapjainkra és hosszú távú terveinkre is. A víz, mint az egyik legfontosabb természeti erő, különösen szoros kapcsolatban áll az időjárással – áldás és átok is egyben.
A víz a földi élet alapja. Az emberi test, a növények, az állatok mind-mind függenek tőle. A folyók, tavak, tengerek nemcsak ivóvízforrást jelentenek, hanem megélhetést is: halászat, öntözés, szállítás – a civilizációk történetét a víz alakította. A folytatás itt olvasható
Damjanich János aradi vértanú, a szabadságharc legendás tábornoka, alkimistaként is ismert volt. Érdeklődött az alkímia iránt, főként az aranycsinálás, vagyis az alkimista arany előállításának titka foglalkoztatta. Ez a különös érdeklődése színes egyéniséggé tette őt a szabadságharc történetében. Gyakran emlegetik, hogy a hadjáratok közti szünetekben, a sátrában időnként elmélyedt az alkímiával kapcsolatos könyvekben vagy jegyzetekben. Elképzelhető, hogy Damjanich számára az alkímia egyfajta mentális menekülési útvonal volt a háború és a felelősség terhei elől.
Fontos azonban kiemelni, hogy Damjanich János elsősorban kiváló katonai vezetőként maradt fenn az emlékezetben, és az alkímiához való kötődése inkább egy érdekes adalék az életéhez, mintsem jelentős tényező az életművében.
2024. október 17-én különleges égi jelenségben lehet részünk Magyarországon: az év utolsó szuperholdja ragyog majd az égen. Szuperholdról akkor beszélünk, amikor a telihold a Földhöz legközelebbi pontján, az úgynevezett perigeumban jár, így 14%-kal nagyobbnak és 30%-kal fényesebbnek látszik, mint egy átlagos telihold.
Ez a látványos jelenség egyedülálló alkalmat nyújt arra, hogy megfigyeljük a Hold felszínének részleteit akár szabad szemmel is. Az októberi szuperhold különösen szép látványt nyújthat, ha tiszta lesz az ég, és a városi fényektől távol figyeljük meg.
Ne hagyd ki ezt a látványos eseményt, hiszen legközelebb csak 2025-ben élvezhetünk hasonlóan nagy szuperholdat!
Az időjárás-előrejelzés bonyolult folyamat, amely számtalan változótól függ: a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, a páratartalom és még sok más tényező határozza meg, hogy milyen időjárás várható. A modern számítógépes modellek egyre fejlettebbek, de mégis gyakran előfordul, hogy az előrejelzések nem teljesen pontosak. Ennek egyik oka a káoszelmélet.
A természeti katasztrófák mindig is nagy hatással voltak az emberek életére, különösen az ősi civilizációk idején, amikor a modern tudomány eszközei még nem álltak rendelkezésre a jelenségek megértéséhez és megjósolásához. Az ősi kultúrák gyakran tekintettek ezekre az erőteljes természeti eseményekre isteni beavatkozásként vagy természetfeletti erők megnyilvánulásaként. A hurrikánok és a forgószelek különösen félelmetes jelenségek voltak, és ezeknek a viharoknak a pusztító ereje számos mítoszban és legendában megjelent.
