A Koppány Zalában egy ritka, kis példányszámú helytörténeti kiadvány. Az ismert bibliográfiai adatok szerint 1929-ben jelent meg Zalaegerszegen, 60 oldalon, képekkel illusztrálva.
A könyv főként Zalakoppány múltjával foglalkozik. A történetet Koppány vezér alakja köré építi, és egy romantikus, novellaszerű történelmi elképzelést mutat be arról, hogy Koppány szerelme a faluból származó lány volt. Nem tudományos történeti munka, inkább helytörténeti és irodalmi jellegű füzet.
A digitális levéltári források szerint Békefi László zalakoppányi iskolaigazgató, községi elemi iskolai igazgatója volt. Egy fennmaradt levele alapján könyve megírásához történeti anyagot és segítséget kért Darnay Kálmántól.
1887-ben született Zalakoppányban, tanítói végzettséget szerzett, apja halála után átvette a helyi tanítói állást, később iskolaigazgató lett a faluban. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt és megsebesült. Helyi közéleti és kulturális szervezőként is ismert volt.
Ez különösen érdekessé teszi a Koppány Zalában című könyvet, mert nem "külső" történész írta, hanem egy helyi tanító-igazgató, aki személyesen kötődött Zalakoppányhoz, és a helyi hagyományokat próbálta irodalmi formában megőrizni.
A könyv egyik különösen érdekes része, hogy a végén több oldalon korabeli reklámok és hirdetések találhatók zalaegerszegi és zalaszentgróti, budapesti kereskedőktől, iparosoktól és vállalkozóktól. Ez a két világháború közötti vidéki könyvkiadásnál gyakori megoldás volt.
A Koppány Zalában emiatt nemcsak irodalmi vagy helytörténeti mű, hanem egyfajta korabeli társadalmi lenyomat is, megmutatja, kik voltak a környék ismert kereskedői, milyen szakmák működtek Zalaegerszegen és Zalaszentgróton az 1920-as évek végén, és hogyan kapcsolódott össze a helyi értelmiség, az iskola és a polgári vállalkozói réteg.
Ez a reklámrész ma már külön történeti érték. Helytörténészek és családkutatók számára sokszor épp ezekből a hirdetésekből derül ki, milyen üzletek, műhelyek és cégek működtek akkoriban a környéken. A könyv így tulajdonképpen egy mini "zalai városi címtárként" is olvasható.
A könyv közel 100 éves, mégis jó állapotban maradt meg. A borítón kisebb foltosodás. Néhány oldal ívekben kijár a gyenge kötés miatt, de nem befolyásolja a könyv lapozhatóságát, mert szép állapotúak az oldalak ahogy a képeken és a videón is látható.
